Közösségi szolgálat a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban
A 2014/2015-ös tanévben 64 fő választotta a közösségi szolgálatának letöltéséül az Evangélikus Gimnáziumot 859 órában. A diákok gyermekeket kísértek kézilabdaedzésre, a tantermek és az Evangélikus Nagytemplom és környékének rendben tartásában vettek részt, az óvodai munkát segítették és az iskolában tartott Nyílt Napok és gyermeknap programjainak bonyolításában vettek részt aktívan.
Elsősorban a tanítási órák után, délután végezték közösségi szolgálatukat, kivéve a Nyílt Napokat, amelyek hétvégén, szombaton kerültek megrendezésre.
A diákok visszajelzései alapján munkájukat változatosnak, élményekben gazdagnak tartották. Nehézségeikről folyamatosan tájékoztattak. A felmerülő problémákat (időpont egyeztetés, gyermekek viselkedése), amelyek főleg a kézilabda kíséret során merültek fel – próbáltuk mindenki megelégedésére rendezni.
Összességében elmondható, hogy a diákok körében ez a legnépszerűbb közösségi szolgálati helyszín, mivel az itt felkínált lehetőségek illeszkednek a tanulók adottságaihoz és életkori sajátosságaihoz. A kapcsolattartás egyértelműen egyszerűbb és gyorsabb számukra és számunkra is.
A diákok saját kis mikrokörnyezetükben tehetnek valamit közösségükért, segíthetik azt. Nagyobb betekintést nyerhetnek az intézményünkben folyó munkába és láthatják, milyen hatással van, mennyire nehezíti meg például az iskolai szemetelés a takarítónők munkáját. A kézilabda kíséret pedig jó alkalmat ad felelősségérzetük fejlesztésére. A program sikerét mutatja az is, hogy az idei tanév első heteiben már több diák is jelezte részvételi szándékát az idén felkínált lehetőségekre.
A tavalyi év kiváló munkájáról és tapasztalatairól néhány beszámoló is tanúskodik.
Seben Pálné óvodavezető beszámolója
Óvodánkban az elmúlt nevelési évben lényegesen kevesebb közösségi szolgálatot végző diák jelentkezett, mint tavaly előtt. Azokról a diákokról viszont, akik mégis jöttek hozzánk, csak a dicséret hangján tudok szólni. Pontosan érkeztek és a legtöbb segítséget a Meserét csoportban, a kiscsoportosok körében nyújtották. Nagyon hamar megszerettették magukat a kicsikkel, nem sok idő elteltével már várták őket a gyerekek. Jó kapcsolatot alakítottak ki az óvodapedagógusokkal és bármilyen munkát rájuk lehetett bízni. Hamar bekapcsolódtak a csoport életébe, átlátták, hogy mit is várunk tőlük, miben tudnának igazán hasznára lenni a csoportnak. Sokat segítettek a gondozási teendők elvégzésében, az öltözésben, vetkőzésben, ami még nagyon nehezen megy egy három éves kisgyermeknek. Kísérgették a piciket a mosdóba, vagy az öltözőbe, hogy ne történjen velük útközben semmi baj. Sokat játszottak a kicsikkel, autóztak, vagy építettek a fiúkkal, babáztak, vagy főztek a lányokkal. Társasjátékokkal játszottak, rajzoltak, vagy mesét olvastak nekik. Amikor pedig az óvoda dekorációs munkáiban kellett segítséget nyújtaniuk, ügyesen nyírtak, hajtogattak, ragasztottak a megadott sablonok szerint. Összességében sok segítséget kaptunk a diákoktól, szeretettel várunk minél több közösségi szolgálatot végző diákot az idei tanév alatt is.
Fábián Fanni (11.D) közösségi munkája:
A tizedik iskolai évemben az iskola harmadik osztályos diákjait kísértük kézilabdaedzésre. Azért vállaltam ezt a feladatot, mert nekem is van két hasonló korú unkatestvérem. Ez a közösségi szolgálat feladat szempontjából monoton volt, viszont a gyerekek viselkedését sosem lehetett előre tudni. Voltak napok, amikor a gyerekek nagyon aranyosak voltak és persze ott van az éremnek a másik oldala is, hogy alig lehetett bírni velük. Azt hiszem ez hasznos feladatnak számított, hiszen mindig minden helyzetben tanul valami újat az ember és megtanultuk azt is, hogyan bánjunk a gyerekekkel. Tapasztaltuk azt is, hogy mennyire lehet szeretni és elköteleződni egy sport mellett. A gyerekekkel kapcsolatos tudást pedig a jövőben a saját gyerekeinknél is tudjuk majd alkalmazni. Csak ajánlani tudom másnak is ezt a közösségi szolgálatot, hiszen azért a jókedv a gyerekek között garantált és hihetetlenül izgalmas és változatos tud lenni a velük való foglalkozás. A legjobban pedig az esett, hogyha véletlenül mindketten lebetegedtünk, akkor a gyerekeknek rossz kedve lett és kérdezgettek utánunk.
Dr. Técsyné Orosz Irén és Horváthné Kun Melinda X-mentorok