Coming to Hungary was filled with lots of firsts and new experiences. This was the first time I spent any amount of time aboard (let alone 8 weeks). To be honest, the first time I have left the United States. I set out to finish my Student Teaching so I might finally graduate, but along the way I learned a lot about who I want to be as a teacher, but also and perhaps more importantly, who I am becoming in Christ.
Magyarországra érkezésem tele volt olyan élményekkel, melyek elsők és újak voltak számomra. Ez volt az első alkalom, amikor valamennyi időt (nevezetesen 8 hetet) valaha is távol töltöttem. Hogy őszinte legyek, életemben először jártam az Egyesült Államok határain túl. Azért kerekedtem fel, hogy befejezzem a tanítási gyakorlatomat és diplomát szerezhessek, azonban egyúttal sokat tanultam arról is, hogy milyen tanár szeretnék lenni, de talán még inkább arról, hogy Krisztusban kivé is szeretnék válni.
Elsősorban hadd kezdjem mondandómat egy igen fontos dologgal,amihez cikkem is kapcsolódni fog.2017-ben ünnepeljük a Reformáció 500. évfordulóját.Nagy szám,nem igaz?
Ebből kifolyólag a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium számos tanára és tanulója-köztük én is-úgy határozott,hogy buszra száll,és ellátogat Kelet-Németország egy aprócska részére ápr.7 és ápr.11 között és ellátogat azokba a városokba, ahol Luther Márton élt és munkálkodott. Központunk Lipcse volt,innen közelítettük meg a környező városokat. Első célpontunk Weimar , a német kultúra egykori fellegvára volt. A Weimar mellett fekvődombok között a buchenwaldi koncentrációs tábor helyén ma emlékhely van, amely figyelmezteti az odalátogatókat, hogy soha többé háborút!Megrázó élmény volt mindannyiunk számára.