2022. június 12 és 17 között Szicíliában, Marsalában került sor iskolánk Erasmus + projektjének záró találkozójára, ahol öt ország három év óta szorosan együttműködő iskoláinak képviselői jöttek össze. A találkozó célja a program lezárása, a megvalósult mobilitások tapasztalatainak összegzése és azoknak a lehetőségeknek a feltárása, amelyek biztosítják a partnerségi viszony jövőbeni folytatását is.
Az izlandi koordinátor intézmény útmutatásai alapján minden délelőtt közös kiértékelő munka folyt a marsalai Pascasino gimnázium nagytermében. A végső beszámoló elkészítéséhez át kellett tekinteni az elmúlt három évet, különös tekintettel arra, hogy ezen időszak alatt a covid járvány miatt nem valósultak meg programok, vagy nem az eltervezett ütemezés szerint került rájuk sor. A projekt képi és tartalmi megjelenítéséhez kapcsolódó felületek (eTwinning) változásait minden iskola figyelemmel kísérte, de most nyílt rá lehetőség, hogy azokat közösen egyeztetve finomhangolják.
Délutánonként a projekthez kapcsolódóan kulturális programokon vehettünk részt. Egy, a fenntarthatóságot gyakorlatba is átültető pincészet, Favignana szigetének és San Vito Lo Capo városkájának gyönyörű strandja, Trapani városa és a számomra legmaradandóbb élményt nyújtó Selinunte görög templomainak romjai mutatták meg Szicília gazdag kulturális és természeti örökségének páratlanságát.
A közös élmények csapatépítő hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Így a hat ország képviselői egyetértettek abban, hogy a jövő lehetséges együttműködéseinek formáit megtalálva ezután is együtt dolgoznak majd tovább.

Dr. Técsyné Orosz Irén

2022. május 14-én elindult kis csapatunk az Erasmus+ projekt keretén belül Nordhornba, Németországba. Ennek a rövidtávú mobilitásnak a témaköre „Life on land”, vagyis élet a szárazföldön, a szárazföldi ökoszisztéma, és annak változásai.

Tanulóink ügyesen felkészültek a témából, az egyik általuk megvalósított projekt témája azzal foglalkozott, hogy miért ne etessük a vízimadarakat az Élővíz-csatornán. Ez a téma nagyon aktuális volt vendéglátóinknál is, hiszen Nordhornt, Békéscsabához hasonlóan, számos csatorna szeli át sok-sok vízimadárral.
A németországi cél kidolgozása során, a projekt megvalósításakor a résztvevő tanulók egyik csoportja nagyon érdekes kollázsokat készített különböző képzőművészeti technikák felhasználásával. Lakóhelyükről készített tájképeket egészítettek ki. A másik csoport megismerkedhetett a fotózás alapjaival, és sok-sok képet készítettek a természetben. A hét zárásaként egy virtuális kiállításon vehettünk részt, ahol bemutatták az elkészült munkákat.
A témához kapcsolódóan részt vettünk egy kiránduláson is a közeli természetvédelmi területen. Megismerhettük a tőzeglápot, annak növényvilágát. Sajnos, ahogyan máshol is, itt is nagy károkat okoz a klímaváltozás, és természetesen maga az ember. Egyre kevesebbet esik az eső, és a korábbi vízrendezések miatt (emberi közreműködés) a talajban is alig van víz. Így az őshonos élővilág eltűnőben van, és a tőzeg kiszáradása, valamint a szokatlan melegek miatt az esetleges erdőtüzek hatalmas problémát jelentenek ezeken a területeken.
A környező tájjal másképpen is megismerkedhettünk, mégpedig egy biciklitúra keretén belül. Nordhorn gyakorlatilag a holland határon fekszik, és ugyanolyan sík vidék, mint a mi otthonunk. Szántóföldek, csatornák, legelő állatok mellet vitt el az utunk. Útközben megálltunk egy fagyira egy kézműves cukrászdában, ami a pusztaság kellős közepén volt! A fagyizó egy nagy tehenészet része, ahol a gazdasági épületek mellett hatalmas játszótér és állatsimogató is helyet kapott. Kiderült, hogy a holland emberek nagyon szívesen jönnek erre a vidékre nyaralni, kirándulni, hiszen a szabadidejükben is szívesen kerekeznek. Remélem, szűkebb hazánk is ebbe az irányba fog fejlődni, és hamarosan sok kerékpáros turistát üdvözölhetünk Békés megyében is.
Megérintett bennünket a német történelem is Münsterbe tett utazásunk során. A középkorban alapított város részt vett a reformációban, anabaptista mozgalom bontakozott ki falai között, tragikus végkifejlettel. A harmincéves háborút lezáró Vesztfáliai-béke egyik szerződését itt írták alá a mai városháza nagytermében. A második világháborúban szinte teljesen lebombázták a belvárost, és ugyanabban a stílusban újjáépítették. (Ez Németországban nem egyedülálló, pl. Nürnberg városát is így építették újjá.)
Nagyon tartalmas egy hetet tudhatunk a hátunk mögött, sok-sok élménnyel és új kapcsolatokkal lettünk gazdagabbak.