Március 24. szombat. Talán ez a nap a többi diáknak a hétfőre való tanulással telt, de a Betti néni által vezetett biológia és kémia szakkörösök számára ez egy csodálatos kirándulás napja volt. A reggel 7:18-kor induló vonatot a húsz fő közül szerencsére senki sem késte le.
Az út kellemesen telt, kisebb-nagyobb csapatokba verődve beszélgettünk. Mikor Budapestre érkeztünk, egy húszperces séta után az első dolgunk a Szépművészeti Múzeum meglátogatása volt. Itt gyorsan végeztünk, aztán mentünk is tovább az állatkertbe. Miután átverekedtük magunkat a tömegen (mivel a víz világnapja volt, ingyenes
volt a belépés és sokan voltak), a hetedikesek mehettek amerre akartak, az ötödikesek pedig választhattak, hogy velünk, a nagyokkal jönnek, vagy Betti nénit és Lobmayer Nellit választják. A gyerekek többsége az utóbbi lehetőséggel élt. Megállapodtunk abban, hogy délután négy órakor kell gyülekeznünk a főbejáratnál. Ezt sikerült is teljesítenünk. Sőt! Mivel a társaság nagy része már kettő órára réges-régen végzett az állatok nézegetésével, ezért a legtöbben beültek a palacsintá-zoo-ba, vagy mint mi, elmentek a játszótérre beszélgetni arról, hogy ki mit látott. Számomra a legfélelmetesebb állat a félszemű teve volt. Ami mindnyájunknak tetszett, az a nemrégiben született orángután bébi, aki kissé kopasz volt. Mielőtt hazaindultunk volna, még megnéztük a fóka-show-t. Igazán érdekes volt: a fóka akkorát ugrott, hogy nekem és az osztálytársaimnak is beázott a cipőnk a ránk csapódott víztől.
Amikor letelt az idő, elgyalogoltunk a vasútállomásra és már indultunk is haza ezután a felejthetetlen nap után.
Képíró Inez 7. b osztályos tanuló