Békeidők küzdelmei címmel monográfiát adott ki iskolánk Szeberényi Gusztáv Adolf néhai csabai lelkészről és bányakerületi püspökről. A kiadványt május 29-én nagyszabású rendezvényen mutatták be a Csabagyöngye Kulturális Központban.
Negyedik alkalommal emlékeztünk meg a nemzeti összetartozás napjáról, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról.
Ünnepi műsorunk felelevenítette a tőlünk távol került területek értékeit, a nemzet által átélt fájdalmat, a kesergés helyett azonban az összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet.
A BEG Barangolók csapata 1.a osztályos kisdiákokkal, testvérekkel, szülőkkel, barátokkal június 1-jén nyárköszöntő túrára indult. Az időjárás sajnos nem vett tudomást arról, hogy a naptár már júniust mutat. Előbb szemerkélő, majd egyre intenzívebb esőben buszoztunk Dézna felé.
A várhegy lábánál esőkabátba bújtunk, és elindultunk a Jókai-úton a várromok felé. Mire a tetőre értünk, az eső is elállt, így zavartalanul gyönyörködhettünk az Alföld felé nyíló csodás panorámában.
Menyházára érve gyalog indultunk a méltán híres márványbánya felé. Útközben ismét előkerültek az esőkabátok, de ez senkit sem zavart, hiszen figyelmünket lekötötték a soha nem látott méretű lapulevelek, a foltos szalamandra, a pocsolyában úszkáló sok-sok ebihal.
A márványbányánál ismét elállt az eső, még a nap is kisütött. Megcsodáltuk a fekete és vörös márvány falakat, megmásztuk a bánya mindhárom emeletét, majd szebbnél szebb márványokat és kalcitokat gyűjtöttünk. Gondoltunk itthon maradó társainkra is, nekik is hoztunk emlékbe egy-egy szép darabot.
Menyházára visszaérve birtokba vettük a csónakázó tavat. Valamennyi csónak és vízibicikli a tavon volt, a BEG Barangolók pedig lelkesen tekertek és eveztek. Az eső olyan volt, mint a mesében: hol volt, hol nem volt… A mi szórakozásunk azonban felhőtlen maradt, a hangos gyerekzsivaj és kacagás a tóhoz vonzotta a fürdőtelep vendégeit, akik mosolyogva figyelték jókedvünket.
Túránk zárásaként rövid sétát tettünk Menyházán. Szomorúan szemléltük meg a Wenckheim fürdőház romjait, de az épen maradt villák, a több mint száz éves Centrál Szálló újjáépített épülete, a gondozott strand, a hatalmas fenyők övezte park látványa kárpótolt bennünket. A színpadon éppen néptáncosok adtak műsort vérpezsdítő zenére, így fáradtságunk ellenére mi is táncra perdültünk.
Emlékezetes, szép napot töltöttünk együtt.
Csapatunk bizonyította Czárán Gyula szavait:
„Nincs rossz idő, csak rossz turista!”
Mi jó turistának bizonyultunk.
A BEG Barangolók kalandjai szeptemberben folytatódnak!
Balázs Attila - túravezető Bordás Andrea - szakkörvezető