Immár negyedik éve tapasztalom a félévi terítések előtti izgalmat, várakozást. Most már végzős diákként mutathattam be a szakmai és rajzbeli feladataimat. Az elmúlt héten sorra prezentáltunk a művészeti tagozatos diáktársaimmal az izgalmasabbnál izgalmasabb munkáinkból. A féléves feladataink rajzaiból válogattunk egészen a legkisebb firkáktól a komplett, befejezett alkotásokig. A heti események az Árpád sori „Villában” folytak, mint ahogy eddig minden esztendőben. Teremről teremre vándoroltak a tanárok, hogy megnézhessék az összes diák órai és házi rajzait is. Egy ütemterv szerint haladtunk, amelyben leírták, hogy melyik szak melyik után következik.

A csütörtök az osztályomról, a 12. C-ről szólt. Ezen a napon reggeltől délután három óráig voltunk a termekben, hogy végignézzük az osztálytársaink alkotásait.

A közelgő érettségi terhe ugyan ránk nehezedett, de még így is mindenki a legjobbat hozta ki magából. A két grafikus csoportunk remek plakátokat készített filmek és mesék ajánlásához. A dekorosok meghívót, dekorációt terveztek egy bálra, majd egy szabadon választott témára építve inspirációt gyűjtöttek egy kirakat megalkotásához. A divattervezőink – köztük én is - elkezdték összerakni a portfoliójukat, melyek megkönnyítik majd az év végi feladataikat, s emellett még divatrajzokat is készítettek, amiket gépbe vittek, és Photo shopban mintatervet készítettek belőle.

A rajzi feladatunk egy akt rajzolása volt, melyet kiegészített a vizsgatémánk, a kezes portré rajzolása. Sokféle eszközzel dolgoztunk, szénnel, grafittal, pasztellel, s így a végén mindenki belejött ebbe a témába is.

Tóth Tekla 12. C