Iskolánk egyik kilencedikes osztályos tanulójának már sikerült „ledolgoznia” a kötelező ötvenórás önkéntes szolgálatot. Most biztosan azt kérdezitek magatokban, hogyan sikerült neki mindez ilyen kis idő alatt és milyen munkát végzett. Azért készítettem ezt az interjút Szekeres Evelin 9/D. osztályos tanulóval, hogy elmondja a tapasztalatait, és hogy titeket is inspiráljon, ne csak engem! 

- Milyen munkát végeztél el? 

- Azt kell mondanom, hogy inkább szellemi munkát végeztem. Fantasztikus volt! Először a Keresztény Ifjúsági Egyesületben (KIE) voltam önkéntes. Programokat találtunk ki, táboroztattam külföldieket is egy hétig. De volt, amikor az osztályommal mentem a Körös-partot rendbe tenni.

- Hogyan bukkantál ezekre a lehetőségekre? 

- Általában az iskolában dolgozó tanárok segítettek.

- Milyen tapasztalatokat szereztél? 

- A KIE-ben való tevékenykedés nagyon kedvező volt nekem! Segíthettem másoknak mosolyt csalni az arcukra a kitalált programjainkkal, tanulhattam a Bibliáról, megismerhettem új embereket. Megtudtam, milyen egy vezetőnek vagy akár egy KIE-tagnak lenni, és hogy ez mekkora felelősséggel jár!

- Hogyan érezted magad, amikor ott voltál? 

- Minden ott töltött pillanatot élveztem. Azt, ahogy láttam a sok csillogó arcot mind a gyerekek, mind a felnőttek arcán. Mindig vidám, néha meghitt családi légkör alakult ki. Élveztem tényleg!

- Milyen egyéb élményekkel gazdagodtál a munka elvégzésével?

- Mivel nekem már megvan mind az 50 órányi önkéntes munkám, csak biztatni tudok minden diákot, hogy szeretettel végezzétek ezt el! Mert az örömmel elvégzett munkára könnyen érkezik visszajelzés, hála és szeretet, és ez az önkéntes munkát végzőt is boldogabbá fogja tenni. Engem és szerintem másokat is további önkéntességre sarkall. Örülök a megszerzett sok élménynek, és az összegyűjtött tapasztalatnak. Amint lesz egy kis szabadidőm, folytatni is fogom!

Kelemen Hanna