Az iskolánk öt művészetis tanulója ez év novemberében olyan lehetőséget kapott, hogy elutazhat az Erasmus + programmal Olaszországba, és ott egy kis faluban négy másik országgal (Franciaország, Olaszország, Bulgária és Románia) egyetemben egy egész héten át belevethették magukat a történetmondás fortélyaiba, a különböző művészeti technikák alkalmazásába és az olasz környezet csodálatába. Én is egyike voltam ennek az öt diáknak, az úton velem tartottak Kutyik Erika, Rózsa Veronika, Szappanos Ádám 12.C és Veres András 13.C osztályos tanulók, kísérő tanárunk Krajcsó László volt.
 Első napunkon hamar kellett kelnünk, hogy elérjük a repülőt. Hajnalban indultunk innen, Békéscsabáról, és reggel nyolckor már Róma Ciampino reptérén értünk földet. Egy transzferbusz bevitt minket a Terminibe, mely Róma vasútállomása és onnan indultunk el, hogy felfedezzük a környéket, melyre néhány szabad óra állt rendelkezésünkre.
Ahogy tehettük, rögtön metróra szálltunk, és két megálló után a feljáróból kiérve megpillantottuk a Flavius –dinasztia által épített Colosseumot. A hatalmas amfiteátrumtól csak egy kétsávos út választott el, az  mindannyiunkat lenyűgözött, hogy ilyen közel lehetünk ehhez a kétezer éves remekműhöz. Körbementünk a falak mellett, és megtaláltuk Constantinus császár és Titus császár diadalívét, majd a távolban észrevettük Vittorio Emanuel emlékművét, melynek közelében helyezkedett el a Capitolium épülete.
Elmentünk megnézni a Santa Maria della Vittoria templomot, melyben Lorenzo Bernininek a Szent Teréz extázisa című szobra van elhelyezve. Ez körülbelül tíz percre van az állomástól. Balszerencsénkre éppen zárva volt, mert az olaszok éppen akkor tartották a délutáni sziesztát. Kicsit elkeseredve folytattuk felfedező utunkat, melynek során betértünk a Santa Maria Maggiore templomba, amely díszítettségével elkápráztatott minket.
Lassan vége volt a szabadidőnknek, és ideje volt elindulni az állomás felé. A vonatunk elvitt minket Orvietóba, ahová kijöttek értünk kocsival a vendéglátóink. Onnan húsz percnyi távolságra volt Sermugnano, ahol az egész hetes program megszervezésre került. Eléggé fáradtak voltunk mindannyian, ezért csak könnyed, ismerkedős játékokat tettek az esti programba, majd vacsora után mindenki elmehetett aludni.
A szobákban vegyesen voltak elhelyezve a nemzetek, én a két diáktársammal költöztem egy helyiségbe, ahova még két francia lány csatlakozott. Emeletes ágyaink voltak, és minden szobához járt külön fürdőszoba. Rosszul érintett bennünket, hogy az első két napon este alig volt meleg víz, de ez sem tántorított el minket attól, hogy tovább folytassuk az olasz kalandot.

Az idén  2018. október 25-én került megrendezésre a gólyabál a DÖK-vezetők, a 10. és a 9. évfolyamos diákok jóvoltából. Ezévben minden osztálynak egy-egy adott témába bújva kellett színpadra lépnie. Pontosabban az A-sok a Disney-mesék, a B-sek a népmesék, a C-sek a retró, az NyD-sek pedig a Pixarmesék jellegzetességeivel felfegyverkezve álltak neki a munkálatoknak. 

A bál reggelén jelmezbe bújva, témájuknak megfelelően kellett a gólyáknak érkezniük. Szünetekben az udvaron a tizedikes szervezők szórakoztatták, tanították őket balettre, aerobikra, sportra és táncra.

Délután léphettek végre reflektorfénybe a versenyző osztályok diákjai, osztályfőnökei. Ezúton is köszönjük Kincses Lillának, Kacsirek Nórának, Urbancsek Zalánnak és Leszkó Andrásnak, hogy vállalták az est műsorvezetőinek szerepét. Emellett hálás köszönet a zsűrinek: Köveskúti Péter igazgató úrnak, Puskely Viktóriának, a diákönkormányzat elnökének és Farkas Fanninak, a DÖK-vezetőség képviselőjének. A színvonalas előadások és az izgalmas vetélkedők után a zsűri elvonult, hogy összesíthessék a pontokat. Ezután táncházra hívtuk a jelenlévő diákokat, melynek végén sor került az eredményhirdetésre is. 

Idén a 9.A osztály végzett a negyedik, a 9.C a harmadik, a 9.NyD a második és a 9.B az első helyen. 

Köszönet jár az évfolyam diákjainak és osztályfőnökeiknek a rendezvénybe fektetett energiáért és az elvégzett munkáért. Emellett, mint volt szervező kijelenthetem, hogy egy remek napon vagyunk túl, jó volt látni, hogy minden gólya mosolyogva sétált ezen a napon is a folyosókon. 

Juhász Evelin, 10.C