Naptár
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
7
| |
|
13
|
14
| |||||
|
20
|
21
| |||||
|
22
|
23
|
24
|
25
|
27
|
28
| |
|
29
|
30
|
31
| ||||
Álmok, vágyak, imádság – Csendeshét a Békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Iskolában
„Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok…” (Mt 7,7). Így hangzott az idei csendeshét mottója, amely meghatározta intézményünkben az elmúlt néhány napot. Ebben az évben az imádságé volt a főszerep, és igyekeztünk olyan áhítatokat tartani, és olyan programokat szervezni, amelyek az imádságos élet fontosságát hangsúlyozták, és segítettek az elmélyülésben, elcsendesedésben, az Istennel és önmagunkkal való találkozásban.
Már hagyománnyá vált, hogy a tavaszi szünet előtti hét csendeshét intézményünkben. Ezen a héten a megszokott hétfőin kívül, minden nap lehetőségük van áhítatokon részt venni a diákoknak és a dolgozóknak. Ezen felül pedig külön csendesnapot szerveztünk az alsósok, a felsősök és a gimnazisták számára.
Alsós diákjaink a csendesnap elején Jónás történetével ismerkedtek meg, és így láthatták meg az imádság sorsfordító erejét. Az áhítatot követően három programon vett részt minden osztály. Iskolánk erre a napra vendégül látott egy tűzoltót, egy katasztrófavédőt és egy mentőtisztet, így minden osztálynak lehetősége nyílt arra, hogy megismerjék, hogy a hit és imádság hogyan ad erőt olyan segítő hivatást végző embereknek, akiknek a munkáját sok kisgyerek is szívesen végezné. A diákoknak lehetősége volt még kézműveskedni is, ahol facsipesz segítségével elkészítették a cethal gyomrában imádkozó Jónást, így kézzelfogható emlékkel térhettek haza. A csendesnapra érzékekre épülő sportjátékokkal is készültünk, hogy elősegítsük azt, hogy az osztályok tagjai jobban figyeljenek egymásra, és közelebb engedjék magukhoz egymást.
A felsősök a csendesnap kezdetén Dániel történetét ismerték meg a napindító áhítaton, és Dániel személye által a kitartó imádságos élet példáját. Ezt követően csoportokba szerveződve készítettek fotókat, hogy aztán egy projektben jelenítsék meg a megismert történet ikonikus jeleneteit.
A gimnazisták közös énekléssel és igeolvasással kezdték a napot, majd a diáktársaik által előadott passiójátékot tekintették meg. A nap folytatásában előzetes feliratkozás alapján különböző programokon vehettek részt. Volt itt közös éneklés, imalabirintus, „lélekút séta”, csapatépítő sportjáték, kreatív foglalkozás, rövidfilm- nézés- és elemzés, dalszövegíró workshop és beszélgetés az online és offline közösségekről. Az úrvacsorás záró istentisztelet előtt a tanulók egy fórumbeszélgetést hallgathattak meg. Az Acoustic Planet énekesnőjével, Zsombok Rékával, volt diákunkkal, beszélgettünk művészetről, hitről, sorsról, jövőről és a diákévekről, majd három dalt is eljátszottak nekünk. Igazán lélekemelő volt hallani, hogy volt, amikor az egész közösség velük énekelt. A délután folyamán pedig Szabóné Mátrai Marianna tartott előadást a hét témájáról. Azt gondolom, hogy ezen a héten mindenki megtalálhatta azt, amire szüksége volt, és a sok segítőnek hála egy valóban tartalmas, lélekhez szóló programot sikerült összeállítanunk, hogy feltöltődve lépjünk ki a tavaszi szünetbe Jézus feltámadását megünnepelni.
Szente-Réth Katalin
Cserediák-program
Iskolánk négy tanulójának lehetősége nyílt egy segesvári kirándulásra. Cserediákokként most nemcsak a várost, hanem az ottani oktatási rendszert is megismerhettük.
Külön érdekesség volt számunkra, hogy kint az órák 50 percesek, de a jó tanárok és diákok társaságában hamar eltelt ez az idő. A kollégiumot bejárósként nem nagyon tudom összevetni a mienkkel, viszont a személyzet nagyon segítőkész volt, s a szobatársaink is barátságosak voltak, hamar összeismerkedtünk velük s a „kolinevelővel”. Minden délelőttünket az iskolában töltöttük, délutánonként a helyi tanárokkal különböző kirándulásokon vehettünk részt, így megjártuk a már ismert Segesvárt, Korondot, Erdőszentgyörgyöt, Rédát, Kőrispatakot, Bözödújfalut, Marosvásárhelyt, Berethalmot, Parajdot. Mindegyik nagyon jól sikerült. Én Marosvásárhelyt emelném ki, s ezen belül is a Művészetek palotáját, a festménykiállítás igazán elnyerte tetszésem. Szombaton a magyar tagozat szalagavató bálján vehettünk részt. Alapvető különbség az itthoni s az erdélyi ünnepség között, hogy az övéké inkább hasonlít egy komplex színházi előadásra, mint egy szalagavatóra. Ezt követi a bál, amelyen a jó zene és a társaság egyaránt gondoskodik a jó hangulatról. Főleg, hogy a vacsora előtt a végzős diákok szülő-gyermek táncot adtak elő, ami az itthoni bálokon nem divat. S nemcsak az „aktuális” tanulók vesznek részt az ünnepségen, hanem a véndiákok is visszatérnek, bátorítva az alattuk járókat. Az erdélyi tanár-diák kapcsolat laza, közvetlen. A diákok összetartanak, amit szívmelengető volt tapasztalni ott tartózkodásunk során.
Szobatársainkkal, „osztálytársainkkal” tartjuk a kapcsolatot, hiszen akiknek egy hullámhosszon jár az agyuk, hamar egymásra találnak. Reméljük, lesz még lehetőségünk máskor is látni e tájat és újsütetű barátainkat!
Borsos Zita 11. C
Garabonciás 2019
Iskolánk hosszú évek óta képviselteti magát Magyarország legnagyobb középiskolai rendezvényén, a békéscsabai garabonciás napokon, így az idei tanévből sem maradhatott ki az előválasztás, amely egy másféle kampányidőszakban történt BEG-napok néven. A február 25-28-ig tartó háromnapos rendezvény és az azt megelőző több hónapos kampányidőszak alatt három stáb szállt versenybe azért, hogy iskolánkat képviselhessék a 28. garabonciás napokon. Így ért az a megtiszteltetés, hogy iskolánkat Youniverse nevű stábommal képviselhetem a jövő tanévbeli garabonciás napokon. Amint a kezembe adták az elismerő oklevelet, rögtön tudtam, hogy itt nem áll meg a kampány, hiszen most már az egész BEG-ért vagyunk egy stáb, így - ha nem is olyan intenzíven, mint eddig - szeretnénk sok színes programmal és újfajta ötletekkel egy nagy, összetartó közösséget kovácsolni. Jelenlegi terveim szerint már márciusban szeretnénk programokat szervezni az iskolában, amelyben a Diákönkormányzat és a pedagógusaink közreműködését fogom kérni. Szeretnék új délutáni foglalkozásokat osztály- és iskolaközösség-építő, valamint a pedagógus és diák közötti határfalakat lebontó programokat szervezni. Ezek igen nagy tervek, de remélem a legtöbbet sikerül megvalósítani, mivel eddigi tapasztalataim alapján nagyon bizakodó vagyok a stábommal és az iskolaközösséggel kapcsolatban. Arra biztatnám a diákokat és a tanárainkat, hogy látogassanak el ezekre a programokra, amelyeken remélhetőleg az egész iskola közelebb kerül egymáshoz. Aki szeretne csatlakozni a stábunkhoz, annak figyelmébe ajánlom a márciusban megrendezésre kerülő meghallgatásunkat, amelyre mindenkit sok szeretettel várunk. Remélem, sikerül elérni a közös céljainkat. Együtt, BEG-esként a közös célért! Hajrá BEG!
Urbancsek Zalán