Március elején iskolánk két diákjával (Gurbity Balázs 10F, Mihály Dávid 10F) részt vettünk egy nagyon színvonalas természettudományos eseményen, a Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhelyen (Particle Physics Masterclass).

A rendezvény célja, hogy a 16-18 éves középiskolás diákokkal megismertesse a modern fizika – elsősorban részecskefizika – legújabb elméleti és kísérleti eredményeit.
Létrehívója a Nemzetközi Részecskefizikai Ismeretterjesztő Csoport (IPPOG: International Particle Physics Outreach Group), a szervezők pedig az adott ország egyetemei és kutatóintézetei.

A magyarországi helyszínt a budapesti MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (WFK) Részecske- és Magfizikai Intézet (korábbi nevén KFKI RMKI) biztosította. A március 2-i rendezvényre 12 hazai iskola 2-2 diákja pályázhatott. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy intézményünk is képviseltethette magát.

A programról röviden.

A tanulók délelőtt előadásokat hallgattak a részecskék csodálatos világáról, négy felvonásban. (1. Részecskék; 2. Kölcsönhatások; 3. Gyorsítók és Detektorok; 4. W és Z bozonok a CERN LHC CMS detektorában.) Az utolsó előadás készítette elő a délutáni méréseket.

Már nagyon izgatottak voltunk, hogy személyesen is találkozhassunk őfelségével, a Higgs bozonnal. De előtte fontos volt, hogy valami megülje a gyomrunkat...
Egy fincsi és bőséges ebéd következett tehát az intézmény ebédlőjében.

Ezután körbevezettek bennünket és bemutatták a KFKI részecskegyorsítóját, valamint annak segédberendezéseit. Eközben megismertették annak felépítését, működését és a mérés menetét is.

Ezután következhetett a bozonvadászat!
A diákok két fős csoportokban a CERN Nagy Hadron Ütköztető (LHC) kísérleteiben mért nagyenergiájú proton-proton ütközések számítógépen megjelenített adatait elemezték. 100db válogatott felvételt kellett kiértékelni és táblázatban rögzíteni. Természetesen a bozonokat rövid élettartamuk miatt a detektor nem tudja érzékelni, de a hosszabb élettartamú bomlástermékeit (müonokat, elektronokat, pozitronokat, gamma sugarakat) viszont igen. És hogy miket találtak a srácok? Számos W bozont, Z bozont és néhány számunkra azonosíthatatlan részecskét (Zoo) is. Viszont az a fránya Higgs bozon szégyenlős volt, csak nem akart megmutatkozni. A szobában lévő másik páros már kettőt is talált! Ezt nem hagyhattuk annyiban! A munka még feszítettebben folyt: a szemek alatt gyülekeztek a ráncok, a homlokokon szaporodtak a redők, a fejünkön nőtt a bozont... És végre feltűnt!!! Megtalálták a Higgs bozont! Nem soká még egyet! Teljes volt az öröm.

A mérések végeztével internetes videokonferencián kapcsolták a CERN kameráit és videokapcsolatot létesítettünk egy ott dolgozó tudós párral Szillasi Zoltánnal és Beni Noémivel. Míg Zoli a vezérlőterem kényelmes székéből mutatta be a helyiséget és közölt érdekességeket, kulisszatitkokat, addig Noémi webkamerával felszerelkezve a föld mélyéről közvetített és mutatta meg az éppen szétszedett, hatalmas méretű CMS detektort.

A napot egy vidám Kvízjáték zárta. A résztvevők egy névre szóló színes emléklapot is kaptak.

Hogy megérte-e elmenni? Határozottan igen. A diákok hatalmas élménnyel és értékes ismeretekkel gazdagodtak. Nem is akármilyen szinten! Ezek az ismeretek felnyitják az ember szemét, hogy milyen csodálatos is a teremtett világ! Kemény munkával és kitartással bizony megismerhető. Ezen tudás megtanít tisztelni a természetet és rávilágít az ember nagyságára és törékenységére.

Köszönjük Gimnáziumunk támogatását és azt, hogy lehetőséget biztosított számunkra a Diákműhelyen való részvételre. Köszönjük továbbá a KFKI részéről Jancsó Gábornak és segítőinek, hogy egy ilyen tartalmas és színvonalas rendezvényt szerveztek meg. Kívánunk ehhez kitartás és lelkesedést a következő évekre is. Szeretnénk jövőre is aktív résztvevői lenni!
PLAVECZ Zoltán fizika tanár

A rendezvényen készült képek

A 6. b osztály lelkes csapatával szombaton (március 12-én) Nagyszalontára utaztunk. Az időjárás nem fogadott bennünket a kegyeibe, de az eső nem szegte kedvünket.

Megnéztük az Arany portán felépített nádfedeles parasztházat, itt a népi élet tárgyaival ismerkedhettünk meg. Megcsodáltuk a még téli álmát alvó hatalmas eperfát. Ez annak az unokája, melynek árnyékában Arany János írta a verseit. Utunk során megálltunk az iskola épülete előtt, amelynek elődjében a költő tanult és tanított. Majd a református templom nyugalmában megtudtuk, hol ült és imádkozott minden vasárnap a Toldi szerzője.

Az eső nem akart elállni. Így éltünk a felkínált lehetőséggel, és Csonkatorony árnyékában a Sinka István Kézműves Kör vezetőjének, Fekete Marika néninek az irányításával egyedi kokárdákat készítettünk magunknak gyöngyből.

Pihenten és átmelegedve folytattuk utunkat. A Csonkatoronyban őrzött Arany János emlékszobában megnézhettük a költő íróasztalát, pipatóriumát, ágyát, foteljét, azt is, amelyikben elhunyt. 

Kellemesen elfáradva, újabb közös élményekkel gazdagodva tértünk haza. Egyforma kokárdával ünnepeljük ezután március 15-ét.

Magyarné Zahorán Edit

osztályfőnök