Kollégistának lenni nehéz és szórakoztató is egyben. Én ugyan csak fél éve vagyok tagja ennek a közösségnek, de már vannak olyan fontos tapasztalataim, amelyekre a kollégiumi élet tanított meg. Rengeteg élményt gyűjtöttem olyan emberekkel közösen, akikkel nem gondoltam volna, hogy valaha is beszélgetésbe elegyedem.

Miután itt száznál többen  élünk együtt, a legfontosabb dolog az, hogy meg kell tanulnunk alkalmazkodni egymáshoz, bár ez nem mindig sikerült teljes mértékben. Ezenkívül rákényszerülünk arra is, hogy komolyabb irányt vegyünk az önállóság felé. Be kell osztanunk az időnket, ami valljuk meg, elég nehéz a megszabott időhatárok között történő étkezések, szilenciumok és kimenők miatt. Emellett a pénzzel is óvatosabban kell bánnunk. Rendszert vezetünk be, ki mikor takarít a szobában, ahol általában négyen lakunk együtt. Talán itt nyilvánul meg a leginkább, ki mennyire hajlandó elfogadni a társai szokásait, tulajdonságait. Mindezzel együtt persze jól szoktunk mulatni,  rengeteg vicces pillanatot élünk meg a haverokkal, barátokkal, legyen szó az esti tusolásról, a késői beszélgetésekről, vagy egy szimpla közös étkezésről, mindig találunk valami elfoglaltságot, ahol jól tudjuk magunkat érezni. Ezek mellett, hogy kollégiumi közösségünk jobban összekovácsolódjék, különböző programok színesítik  a mindennapjainkat. 

2017. december 18-án kollégiumunk 12. évfolyamos tanulói jóvoltából került megrendezésre a karácsonyi vacsora. Segítőjük Pál Edit, helyettesítő nevelő volt, akinek ezúton is köszönjük a közreműködését.
   A rendezvény keretében megtekinthettünk egy karácsonyi műsort, majd Réth Katalin iskolalelkész ünnepi igehirdetését hallgattuk meg, melyet iskolánk igazgatójának, Köveskúti Péternek az ünnepet köszöntő beszéde követett. Az iskolától az idén is kaptunk ajándékot, egy új mikrohullámú sütőt, melyet a kollégium minden lakója nevében ezúton is megköszönök. Ezután hirdették ki a karácsonyi szobaszépség- verseny végeredményét.
Az I. helyezettet, a 108-as szobát a „legmegdöbbentőbb”, a II. helyezettet, a 217-es szobát a „legszínesebb”, a III. helyezettet, a 204-es szobát pedig a „legotthonosabb” jelzővel illették.
Ezt követte a vacsora, melyet maguk a 12.-es tanulók tálaltak fel. Tőlük egy 22 óráig tartó kimenőt kaptunk ajándékba, melyet a tanév végéig egyszer használhatunk fel.
   Nekem ez volt az első ilyen ünnepségem itt a kollégiumban. Érdekes volt látni a sok ünnepi öltözetű ismerőst. A nevelők is hasonlóképpen, elegáns ruhában vettek részt az eseményen. Kellemes este volt, olyan, mintha egy nagy család gyűlt volna össze, beszélgettünk, ettünk-ittunk, nevettünk. A végzősök igazi hangulatot teremtettek az ünnepi zenékkel, aktuális asztaldíszekkel és a hatalmas, díszes fával, s az adventi  koszorún meggyulladt az utolsó, lila gyertya is.
Juhász Evelin  9.C