Szeptember utolsó szombatján a BEG Barangolók csapata Mézgedre indult, hogy látogatást tegyen a Czárán Gyula-cseppkőbarlangban.
Csípős reggelre ébredtünk, de a felhőtlen égbolt reményt adott arra, hogy szép kirándulóidőnk lesz.
A Borzi-szoroson keresztül igyekeztünk Belényes felé. Útközben megálltunk Bélfenyéren, az ottani gyermekotthon lakóinak vittünk adománycsomagot: édességet, tisztálkodási szereket, házi készítésű befőttet, ruhaneműt.
Türelmetlenül vártuk, hogy megérkezzünk úti célunkhoz. Buszunkat a menedékháznál hagytuk, és egy szép szoroson keresztül közelítettük meg a barlangot. Hatalmas barlangszáj vezet a 200 méter hosszúságú előcsarnokba. Innen már csak vezetővel lehet továbbmenni. A nemrégiben felújított barlangban biztonságos lépcsők segítik a továbbhaladást, környezetbarát lámpák fényénél gyönyörködhetünk a csodás mesevilágban. A barlangot Czárán Gyula térképezte fel, a legjelentősebb alakzatokat is ő nevezte el, melyeket mi is megcsodáltunk. Többek között: Szószék, Indián, Szalmakazal, Kígyó, Nagy csillár, Keresztelőmedence. Hatalmas termeken át vezetett utunk, átkeltünk egy 33 méter magasságban lévő természetes kőhídon. Egy kisebb teremben denevérek pihentek tőlünk karnyújtásnyi távolságban. Vezetőnk még egy rövid zenei bemutatót is tartott nekünk az egyik cseppkő alakzaton. Hamar eltelt az az egy óra, melyet odabenn tölthettünk.
Iskolánk 3.a illetve 10.C osztályos evangélikus hitoktatásra járó diákjai egy közös órán vettek részt, ahol Jézus Krisztus születésének történetét megismerve 2-3 fős csoportokban indultak útnak, hogy együtt megtervezzék, majd a szerzett alapanyagokból elkészítsék a betlehemi csillagot, mely útmutatásként szolgált a pásztoroknak a kisdedhez vezető úton.
A nagyok segítségével nem ismertek lehetetlent a kisebbek, így jó hangulatban, egymást kicsit megismerve készítették el a közös alkotásukat.
„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsolt. 133,1)
Halász Alexandra
Szeptember 26-án kis kertészektől zengett az Evangélikus Iskola alsósoknak épített udvara. Egy anyuka sok szép virágos növényt hozott a kicsiknek, akik elültették. Volt, aki egyedül, volt, aki párjával vállalkozott a nagy feladatra. A locsolást is lelkesen végezték.
Az óra végén mosolyogva csodálták kicsi kezük munkáját.
Nem is sejtik, hogy tavasszal az eldugdosott apró hagymákból szép virágok bújnak elő, ugyanitt, mindenki örömére.
Pappné Hüttner Csilla