Szeptember hónaptól kezdődött el újra a zene - ovi intézményünkben, amelyet nagyon vártak a gyerekek.  Judit néni egy héten kétszer tart játékos foglalkozást, melyet sok – sok ének, dalos játék, egy kis szolfézs és hangszer tesz változatossá. A zene sok szempontból fejlesztő hatását a csoport mindennapi életében is észrevesszük. A zene és az agy kapcsolatáról nagyon sok tudományos cikkben olvashatunk, amelyek mind azt sugallják, hogy az ének, a zene meghatározó része kellene, hogy legyen a gyermekkornak. Mert a zene nem csupán egyfajta „agyfényesítő”. Erőteljesen hat az érzelmekre, a mozgásfejlődésre, az ének mintegy húzza a nyelvi fejlődést. Az együtténeklés, az énekkel, mozgással kísért ringatók, döcögtetők az anya-gyerek kapcsolatnak is legalább olyan jót tesznek, mint a közös játék, s az esti mese.

Nem kell feltétlenül zenészt nevelni gyermekünkből, de mindenképpen csak jót tehetünk vele, hiszen kisgyermekkorban a zene az egyik legjobb IQ fejlesztő módszer!

Agykutatók bebizonyították, hogy a két agyféltekénk különböző képességek elsajátításához köthető. A nyelv és a zene egyaránt kifinomult érzékelést és mozgásszabályozást feltételez. Mindkettőnél nagyon fontos, hogy a különböző érzékelési területek (látás, hallás, mozgás) közötti információ átalakítása végbemehessen.

A beszéd terén például a hangos olvasást említhetjük. Eközben a látott jelek alapján alakítjuk beszédünket. A zene területén ugyanez megy végbe a kotta olvasásakor. Mindkét esetben a vizuális jel alakul mozgássá, és mindezt közben halljuk is. A vizsgálatok azt mutatták, hogy mégsem ugyanaz az agyterület felel e két tevékenységért. A beszédközpont például a bal agyféltekéhez, míg a zenei képességek nagy része a jobb agyféltekéhez kapcsolható. A különbség valószínűleg a feldolgozandó információ jellegéből fakad. Ha azt szeretnénk, hogy mindkét félteke egyformán fejlődjön, akkor a zenetanulásra elengedhetetlen eszközként kell tekintenünk, mert a kisgyermekek korai zenei fejlesztése a legteljesebb személyiség kialakulása érdekében éppen olyan jelentőséggel bír, mint a beszédkészség fejlesztése. 

Elmondható tehát, hogy a gyermekek zenei fejlesztése nem csak zenei tehetségük fejlesztését szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlesztését is, miáltal érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak.