Február 27-én 1.a és 3.a osztályos kisdiákokkal, testvérekkel, szülőkkel indultunk útnak Biharfüredre, azzal a reménységgel a szívünkben, hogy a hegyekben havazott, s a szánkók, popsisík nemhiába utaznak velünk.

A BEG Barangolók csapata rendszeresen gyűjt adományokat a nehéz sorsú gyermekeknek. Mostani utunkon a bélfenyéri otthon lakóit igyekeztünk megörvendeztetni édességgel, tisztálkodási szerekkel, házi süteménnyel, befőttel.

Belényes után a hegyek felé vettük az útirányt, de hónak nyomát sem láttuk. A szerpentinen egyre feljebb kapaszkodott az autóbuszunk, s előbb csak egy-egy hófoltot pillantottunk meg, majd egyre többet, s mire az 1102 méteren található Biharfüredre értünk, addigra olyan kép tárult elénk, amilyenre mindannyian vágytunk: vastag, friss, fehér hótakaró borította a tájat, az égbe magasodó fenyőket. Hangos ujjongással örvendeztünk a csodás tájképnek!

Gyermekeink villámgyorsan magukra kapkodták téli ruhájukat, s türelmetlenül várták, hogy elinduljunk a szánkódomb felé.

A Szamár-domb ezen a délelőttön csak a miénk volt, így a mi bátor csapatunk azonnal  a meredekebb sípályát vette birtokba a lankásabb szánkópálya helyett. Hamarosan vidám nevetés és sikongatás hangja töltötte be a környéket. Jó szolgálatot tettek a kukászacskók, melyen egyszerre ketten is tudtak csúszni, de volt, aki a déditől örökölt brokát paplanon ülve indult a mélybe, mintha varázsszőnyegen utazott volna. Az apukák és anyukák is kivették részüket a mókából.

Amikor elfáradt a kis csapat, hóemberek tucatjait építették, kisebbet, nagyobbat, kövéret, soványat, tobozból még sipkát is készítettek rájuk.

 Rövid sétát tettünk a környék nevezetességének számító Csodaforráshoz, megismerkedtünk a Jégkirály leányának és a Tűzkirály fiának szerelmi történetével, ittunk az örök szerelem vizéből. Gyermekeink lelkesen bíztatták szüleiket, hogy minél többet igyanak a csodás nedűből, s bizony ők maguk is széjjelnéztek, kivel is kellene kipróbálni, hogy igaz-e a legenda…   J

 A vállalkozó kedvűekkel rövid túrára indultunk, a többiek még szánkóztak egy keveset, de volt, aki már csak a busz kényelmes üléseire vágyott.

 Hazafelé néhányan elaludtak, az ébren lévőket pedig elsős leányaink hangos nótázással szórakozatták.

 Tartalmas, szép napot töltöttünk együtt, feledhetetlen élményekkel gazdagodtunk.

A BEG Barangolók kalandjai barlangászással folytatódnak majd.

                                                                                                   Bordás Andrea

                                                                                                    szakkörvezető