Iskolatörténet évszámokban

1855-1897:
Az algimnázium (a 10-14 éves korosztály számára) időszaka.

1855:
A helybeli szülők magántársulatot alapítanak és Breznyík János tanárembert bízzák meg fiaik gimnáziumi oktatásával.

1856:
A társulatot a helybeli evangélikus egyház presbitériumának pártfogása és felügyelete alá helyezik.

1858:
Mokry Sámuel orosházi segédlelkész veszi át a gimnázium vezetését. A presbitérium Styaszny Soma magánnevelő magániskoláját is pártfogásába veszi. A kiadott bizonyítványok érvényességét a szarvasi főgimnázium hitelesíti.

1857:
A krími háború idején felvett nemzeti kölcsön kamatait a kormány az evangélikus egyház rendelkezésére bocsátja azzal a feltétellel, hogy azt négyosztályos al-reálgimnázium fenntartására fordítják. A reál kifejezés arra vonatkozott, hogy csak a latin nyelvet oktatták a klasszikus nyelvek köréből, és több időt fordítottak a reáltantárgyakra (rajz, szlovák nyelv, matematika, élő idegen nyelvek).

1858:
Alapítvány létrehozása, melybe belekerül, hogy ezzel örök emléket állítanak Rudolf herceg, I. Ferenc József császár és király fia születésének.

1859-60:
43 tanulója van az iskolának. Tanulóhelyiségül a káplánlakot használják.

1860:
4 osztályossá bővül a gimnázium.

1864:
Az iskola részére a községtől bérbe veszik azt az épületet, amely azelőtt a községi orvos tulajdonában volt.

1865:
Horváth Jánost bízzák meg a gimnázium igazgatásával. Az iskola lényegében önfenntartó intézmény, az alapítvány kamataiból és a tandíjakból tartja fenn magát. A 4 osztályban a tanulólétszám nem haladja meg a 100-at.

1867:
A tanárok lassan áttérnek a szakrendszerre, amikor az egyes tantárgyakat szaktanárok tanították. A korábbi években minden osztálynak egy tanára volt.

1884:
Tavasszal a tanulók pénzadományt gyűjtenek a reménybeli új épület építési költségeihez.

1885:
Széles körben megindul az adakozás.

1886-1892:
Elkészül az új épület (mai Baross utca). A tanulólétszám 163.

1896:
A magyar államalapítás ezeréves évfordulójának évében államsegély érkezik az iskola működésére és fenntartására. Sok alapítvány, adomány segíti a felszerelést és a szegényebb diákok tanulását. 7 platánfát ültetnek el az intézmény udvarán. Horváth János, majd az ő megbetegedése után Bukovszky János igazgató megírják az iskola történetét.

1899:
Befejeződik az Alpár Ignác tervei alapján készült, ma is meglévő iskolaépület építése.

1900. október 18.:
Az új épület avatása. Az iskola felveszi a Rudolf nevet.

1897:
Az iskola főgimnáziummá válik.

1897-1948:
A Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium időszaka.

1899-1900:
A 8 osztályos gimnáziumban 372 tanuló heti 28-30 órában folytatja tanulmányait.

1903:
A főgimnázium növendékei hangversennyel és saját hozzájárulásukkal hozzák össze a Tornakör alaptőkéjét és egy zászló beszerzéséhez szükséges összeget.

1904:
Bevezették a tornaterembe a villanyt.

1912:
Rendes bejáró és az év végén vizsgázó magántanulóként leányok is felvehetők az iskolába.

1914:
Az első világháború alatti román megszállás idején katonai kórházat alakítottak ki az iskolában.

1916-36:
Dr. Rell Lajos igazgatja az iskolát.

1917-18:
Az iskolai önképzőkör felveszi Gyóni Géza nevét.

1921-22:
Megkezdik a szülői értekezletek tartását. Vidovszky Kálmán vallástanár megszervezi az iskolai cserkész csapatot.

1926:
Megalakul az Öregdiákok Szövetsége.

1932:
Csabai Diákélet címmel lapot jelentetnek meg, melyből 2 tanéven keresztül 15 számot adnak el.

1936-45:
Pataki Sámuel az igazgató.

1945-1949:
Dr. Szeberényi Lajos az igazgató.

1948. június 18.:
Az egyházi iskola állami tulajdonba kerül.

1992:
Tárgyalások indulnak az ingatlan visszaadás kérdésében.

1993:
A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium újraindulása.